Pszichoszociális kockázatok hatása az egészségügyi dolgozókra
Az európai egészségügyi és ápolási ágazatokban dolgozók pszichoszociális terhelése különösen magas, amit az évek óta tartó megszorítások és a világjárvány alatt végzett első vonalbeli munka tovább súlyosbított. A dolgozók, akik többségében nők, túlterheltek, érzelmileg kimerültek és rossz munkakörülmények között dolgoznak. Ez a helyzet komoly mentális és fizikai egészségügyi problémákhoz vezet, mint például kiégés, szorongás, depresszió, valamint szív- és érrendszeri betegségek
Egyenlőtlenségek és aránytalan terhek
A kutatások rámutatnak arra, hogy a nők, a fiatalabb munkavállalók és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránytalanul érintettek a rossz pszichoszociális munkakörülmények és a mentális egészségügyi problémák miatt. Ezek az egyenlőtlenségek csak koordinált jogalkotási intézkedésekkel orvosolhatók, különösen az egészségügyi és ápolási szektorban, ahol a munkahelyi stressz és bizonytalanság a legnagyobb terhet rója a dolgozókra
A tétlenség súlyos következményei
A pszichoszociális kockázatok miatt kialakuló betegségek – például depresszió és szív- és érrendszeri problémák – jelentős társadalmi és gazdasági terhet jelentenek. Az EU-ban évente több tízezer haláleset köthető ezekhez a kockázatokhoz, és a gazdasági költségek milliárd eurókban mérhetők. A depresszió költségeinek több mint 87%-át a munkáltatók viselik a betegszabadságok és hiányzások miatt
Szükség van kötelező uniós irányelvre
Bár az EU-tagállamok egy része már rendelkezik szabályozásokkal a munkahelyi pszichoszociális kockázatok kezelésére, ezek hatálya és végrehajtása nagyon eltérő. Ezért elengedhetetlen egy kötelező érvényű uniós irányelv elfogadása, amely minden munkavállalóra – függetlenül az ágazattól vagy munkavégzés módjától – egyenlő védelmet biztosít. A pszichoszociális kockázatok megelőzése nem csupán gazdasági kérdés, hanem alapvető emberi jog, amely a munkavállalók méltóságát védi.
Forrás: HesaMail, 2025. április
